Google+

A hipoglikémia tünetei és kezelése

A hipoglikémia az idegrendszer működését befolyásolja, tünetként zsibbadás, látásromlás, fejfájás, hangulatváltozás, ingerlékenység, esetenként hányinger, fulladásérzés és szapora légzés jelentkezhet, csökkent figyelem összpontosító képességgel.

Enyhe hipoglikémiát a beteg saját maga tudja kezelni például gyorsan felszívódó, cukortartalmú ételek vagy italok fogyasztással, míg súlyosabb esetben segítségre szorulhat. Súlyos hipoglikémia esetén a beteg elvesztheti eszméletét, melyhez görcsös rángások is társulhatnak és halállal is végződhet. Inzulinnal kezelt beteg súlyos hipoglikémiás rosszulléte esetén a környezetében lévő rokon, vagy egészségügyi dolgozó izomba (többnyire felkarba, combba) adott glükagon injekcióval segíthet. Ennek hatására az eszméletlen beteg pár percen belül magához tér, így lehet számára inni adni, és valamilyen komplex szénhidrát fogyasztásával megelőzni a vércukorszint leesésének megismétlődését. 

Relatív hipoglikémia

Relatív hipoglikémiának nevezzük, ha hirtelen vércukoresés hipoglikémiás tüneteket produkál úgy, hogy a vércukorszint egyébként nem alacsony. Mindez előfordulhat például, ha magas vércukorszintet egyszerre beadott nagy mennyiségű inzulinnal próbálunk csökkenteni és a vércukorszintünk túl gyorsan süllyed.

KÉSLELTETETT HIPOGLIKÉMIA

A késleltetett hipoglikémia az intenzív testmozgás befejezése után 4 vagy több órával fellépő alacsony vércukorszint. A szervezet inzulinérzékenységének fokozódása a testmozgást követően jellemzően körülbelül 4 óráig áll fenn, de a mozgás időtartamától és intenzitástól függően akár 24-48 óráig is elhúzódhat. A statisztikák szerint gyakoribb a 24 órán belüli hipoglikémiás rosszullét, mint az edzés alatti, vagy közvetlenül az edzés után fellépő, ezért lényeges a mozgást követően gyakrabban ellenőrizni a vércukorértékeinket!

ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ VIDEÓ