Google+

Milyen problémákat okozhat a figyelmetlenségünk?

Amennyiben a vércukorszint rendszeresen magas, akkor károsodhatnak az erek és az idegek, olyan problémákat okozva, mint például:

      Szív- és érrendszeri betegségek: szívinfarktus, koszorúér-betegség, szívelégtelenség, sztrók
         (agyi érkatasztrófa), agylágyulás, agyvérzés, alsó végtagi verőér szűkület.

      Diabéteszes retinopátia: a szemek kisereinek károsodása, ami látásromlást és akár vakságot okozhat.

      Diabéteszes nefropátia: a vesék kisereinek károsodása, mely a vesefunkció maradandó károsodásához
         vezethet veseelégtelenséget okozva.

      Diabéteszes neuropátia: az idegek károsodása, amely csökkent – gyakran fájdalmas – érzékeléshez
         és csökkent mozgásképességhez vezethet akár lábon kialakuló fekélyt okozva, mely
         végtag-amputációhoz is vezethet.

A szövődmények kialakulásának és fejlődésének kockázata az anyagcsere-helyzet rendezésével, a tartós normoglikémia biztosításával mind 1-es, mind 2-es típusú diabéteszben csökkenthető!

Szív és érrendszeri elváltozások (ANGIOPÁTIA)

Az erek károsodása egyaránt érintheti a nagy és kisereket, rontva ezzel a szív, a lábak, a karok és a bőrszövet vérellátását, ami egyszerre növeli a fertőzések, a szívproblémák, az agyvérzés, a vakság, a lábfej amputáció és a vesebetegségek (nefropátia), illetve a szem látóhártya elváltozásainak (retinopátia) kockázatát.

Az erek károsodását nagyon kevés tünet jelzi. Ezek közé tartoznak a lassan gyógyuló sebek és a lábakban jelentkező görcs is, mely nyugalomban megszűnik. A szív- és az agyi infarktus (sztrók) 4-szer gyakoribb cukorbetegségben, és a cukorbeteg halálozások 75%-ában kimutatható. Társbetegségként a cukorbetegek 60-65%-ának magas a vérnyomása.

Elváltozások a szemben (Retinopátia)

A felnőttkori vakság leggyakoribb oka a cukorbetegség. A szem, ezen belül a retina megbetegedése 1-es típusú diabéteszes betegeknél 15 év után kb. 90%-ban, 2-es típusú diabéteszben 25%-ban jelentkezik.

A betegség enyhébb formája – egyben sokszor kezdeti stádiuma – a szemfenéken megjelenő elváltozások, vérzések (mikroaneurizmák), melyek időben történő felismerése szemfenék-vizsgálattal történik. A háttér retinopátia a szövődmények közül az elsőként megjelenők között van, majd a későbbiekben kialakuló szürkehályog (más néven katarakta) ronthatja a kórképet. Súlyosabb esetben a szemfenéken új erek képződnek, melyek megrepedése esetén a retina előtt a látást elhomályosító vérömlenyek keletkezhetnek. Amennyiben a vérzés áttör az üvegtestbe, akkor elveszhet a látás.  A cukorbetegség a vezető oka a 20-74 év közöttiek megvakulásának, világszerte több, mint évi 20 ezer új esettel.

Látáspanaszokat csak a súlyosabb elváltozások okoznak, melyek rendszeres kontrollvizsgálattal megelőzhetőek: az időben elvégzett lézeres kezelés ma már az esetek többségében a retinopátia megállítását és a látás megtartását eredményezi. A retinopátia lefolyásában az alábbi tényezők szerepe bizonyított: tartós hiperglikémia, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, terhesség. A megelőzés legfontosabb módja a vércukor megfelelő szinten tartása!

Vese elváltozások (Nefropátia)

Valamilyen vese elváltozás a cukorbetegek 60-70%-ánál fejlődik ki idővel, kialakulására számíthatunk mind 1-es, mind 2-es típusú diabétesz esetében. A nefropátia jellemzője a vizelettel történő fokozott fehérje ürítés (albuminuria), mely kialakulásának valószínűsége 1-es típusú diabéteszben igen nagy, és körülbelül 95 %-os valószínűséggel szövődmény meglétére utal. A kezeletlen, vagy nem megfelelően kezelt esetek miatt a cukorbetegség a vezető oka a végstádiumban lévő veseelégtelenségnek. Az új esetek mintegy 40 %-a cukorbeteg. A nefropátia terápiájához hozzá tartozik a diétás fehérje-megszorítás, míg a veseelégtelenség kezelése dialízissel, vagy transzplantációval történik. 

Sajnos a művesekezelésre szoruló betegek száma évről évre mintegy 8-10 %-kal nő. Ebben szerepet játszik az orvostudomány fejlődése is, hiszen a korszerű inzulinpótlásnak és a jó gondozásnak köszönhetően a cukorbetegek többsége megéri azt az időt, amikorra már veséik kiserei károsodnak, és ennek következtében veseelégtelenné válnak. 

Idegkárosodás (Neuropátia)

10 év diabétesz után a betegek kb. fele számíthat valamilyen fokú idegkárosodásra, mely feltehetően az idegeket ellátó kiserek károsodása miatt alakul ki. Összességében a cukorbetegek 60-70%-a szenved a közepes- vagy annál súlyosabb idegkárosodás valamilyen formájától. Leggyakoribb az úgynevezett szenzoros neuropátia, mely az érzőidegek megbetegedése, és a kezek, lábak kesztyű, illetve zokniszerűen fellépő zsibbadásával, fájdalmával jár. A károsodás miatt a betegek fájdalomérzékelése csökken, ami miatt a sérüléseket nem, vagy csak későn veszik észre és az így kialakuló sebek gyakran elfertőződnek, ami súlyos formában akár amputációhoz vezethet. A végtag amputáció vezető oka a cukorbetegség. Az alsó végtag-amputációk több, mint fele diabéteszes egyéneknél történik –érdemes tehát szűrésre elmenni!

Gyakran jelentkezik a vegetatív idegek neuropátiája, ami a belső szervek működési zavarát okozhatja. A tünetek között előfordulhat szapora szívverés, potenciazavarok, lelassult gyomorürülés, székrekedés vagy éppen rohamokban jelentkező hasmenés. Jellemző még, hogy a koszorú erek elzáródása fájdalommentesen zajlik („néma szívinfarktus”). Ritkábban alakul ki az úgynevezett motoros neuropátia, mely az izmok sorvadását okozza. A neuropátia B-vitaminok adásával mérsékelhető, de igazán hatásos kezelés ma még nem létezik. Különböző védő intézkedéssel (lábápolás, védőbetét, védőcipő) elkerülhetőek a súlyosabb következmények. A legfontosabb megelőző módszer – nem meglepő módon – a vércukorszint normális tartományban tartása.

ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ VIDEÓ