Google+

Az egészségtudatos életmód második fontos alappillére az egészséges táplálkozás mellett a mozgás. Legyünk bár a lehető leginkább tisztában testünk energiaigényével és étrendi szükségleteivel, ha egy lépést sem teszünk, akkor hamar kiiratkozhatunk az egészségesek táborából… A rendszeres mozgás jótékony, különböző kutatásokkal igazolt hatása számtalan tényezőben megmutatkozik. Tudod mennyi energiát égethetsz némi mozgással?

Az, hogy mennyi energiát tudunk „lemozogni” természetesen függ a mozgás típusától és intenzitásától (minőségétől), illetve az időtartamától és a rendszerességétől (mennyiségétől). Ugyanezek a tényezők befolyásolják azt is, hogy milyen élettani hatások várhatóak.

“ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK”? - A RENDSZERES MOZGÁS ELŐNYEI

 Az aktív életmód segíti, hogy a vércukorszintet szabályozó inzulin jobban ki tudja fejteni a hatását, így a vércukorszint könnyebben kordában tartható. Mozgással megelőzhető, sőt akár visszafordítható a 2-es típusú cukorbetegség!

 Az elhízás megelőzésében és kezelésében is kiemelt szerephez jut a mozgás: energiát éget, mely megelőzi, hogy a felesleges kalóriák lerakódva zsírpárnákká alakuljanak, egyben segíti a testsúlycsökkentéshez szükséges kalóriadeficit elérését.

 Rendszeres fizikai aktivitás hatására bizonyítottan csökken a magas vérnyomás kialakulásának veszélye, illetve jelentős javulás érhető el a már diagnosztizált betegeknél.

 A vérben található védő (HDL) koleszterin szintje mozgás hatására emelkedik, míg a káros (LDL) koleszterin szintje csökken, megelőzve ezzel az artériák falán lerakódások, plakkok képződését, ezzel csökkentve a vérrögök kialakulásának kockázatát – ami a szív-koszorúerekben szívinfarktushoz vezethet, az agyi artériákban, pedig sztrókot okozhat.

 Rendszeres fizikai aktivitás hatására a szívizom megerősödik és nő a szív teljesítőképessége, ez által csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata.

 A rendszeresen végzett testmozgás hatására nő a tüdőkapacitás, javul a légzés, elősegíti a hangulatjavító szerotonin, valamint a fájdalomcsillapító és általános jó érzést okozó endorfinok felszabadulását az agyban, ezáltal oldja a szorongást és javítja a hangulatot. Mivel a mozgás hatásosan űzi el a stresszt és a depressziót, ezért a jóleső fáradtság mellett kiegyensúlyozott kedélyállapottal is segíti a nyugodt alvást.

 Tanulmányok igazolták, hogy a rendszeresen végzett testedzés csökkenti a daganatok kialakulásának valószínűségét.

 A rendszeres edzés hatására megerősödnek az izmaink. A fejlettebb izomzat stabilitást ad, javítja az egyensúlyt és a koordinációt, védi a csontokat a sérülésektől.

 A gravitáció ellen ható mozgások és gyakorlatok – mint például a lépcsőzés, futás, súlyzózás és ugrókötelezés –, segítenek a csonttömeg megtartásában, így a csontritkulás megelőzésében és mérséklésében.

 A rendszeres testmozgás “beolajozza” az ízületeinket (ettől lesz olajozott a mozgásunk) ezáltal csökkenti az ízületi merevséget, ízületi gyulladás esetén növeli a hajlékonyságot és az izomerőt.

 A mozgás fokozza a vérkeringésünket, így több oxigén és tápanyag áramlik a sejtjeinkhez. A bőrsejtek esetében a testmozgás hatására fokozódó izzadás elősegíti a szervezet méregtelenítését.

Heti 2,5 óra az egészségünk érdekében

Már napi 15 perc testmozgás javítja az anyagcsere paramétereket, azonban a heti 5-7 alkalommal végzett 20-30 perces edzés még hatékonyabban segíti a vércukorszint tartós optimalizálását. Az Amerikai Sportorvos Társaság által kiadott állásfoglalás szerint a betegségek megelőzése és az egészségmegőrzés szempontjából heti 2,5 óra testmozgásra van szükségünk, amely optimális esetben heti 5x30 perc állóképességi közepes-, vagy heti 4x20 perc magas intenzitású tréninget jelent. Jó hír, hogy a naponta, illetve hetente ajánlott mozgás időtartama összeadódik! 

Mozogjunk hát – de mit és hogyan?

A testmozgásnak három alaptípusát szokás megkülönböztetni:

1. Állóképességet (szív, légzőrendszer) fejlesztő aerob testmozgás (más néven kardio). Ezen belül:

     Közel azonos fizikai intenzitású mozgás, amikor a pulzusszám nem változik nagyon az aktivitás
        közben; például: kocogás, futás, úszás, kerékpározás.

     Változó intenzitású mozgás; például: labdajátékok, tánc, természetjárás dombos terepen.

2. Hajlékonyságot és mozgáskoordinációt fejlesztő testmozgás. E mozgásfajták célja az ízületek mozgásterjedelmének növelése, illetve az ízületek természetes mozgathatóságának megőrzése.

3. Izomerőt fejlesztő testmozgás. Az izom­erőnek mint kondicionális képességnek az egyén életviteléhez szükséges fejlesztése, illetve az izomerő fenntartása a célja.
 

A cukorbetegeknek (minden típusnak) kifejezetten ajánlott az aerob mozgásforma, méghozzá rendszeresen! A beteg, illetve idős szervezetnek a kevésbé megterhelő, közel azonos intenzitású mozgásfajták a javasoltak. Tudod, mennyi a számodra javasolt edzéspulzus?

Az edzéspulzus kalkulátor kiszámítja, hogy mennyi a maximális pulzusszám, mely fölött nem egészséges számodra az edzés, illetve mennyi az úgynevezett alsó edzési pulzushatár és a felső edzési pulzushatár, melyek között javasolt az edzést végezned. Ha cukorbeteg vagy, akkor további információkért látogass el a Cukorbetegség és testmozgás oldalra!

Motivációra van szükséged?

Röviden és tömören az alábbi idézettel kívánunk mozgásban aktív időszakot mindazoknak, akik eddig ódzkodtak a mozgástól!

“Akik úgy vélik, hogy nincs idejük a testmozgásra, azok előbb-utóbb kénytelenek lesznek időt találni a betegségre.” /Edward Stanley/