Google+

A betegségmegelőzés az egészségtudatos életmód egyik legfontosabb, ám annál inkább elhagyagolt területe. Bármilyen tünet, vagy panasz kínoz bennünket, érdemes mielőbb intő jelként figyelembe venni “őket” és gondolni az esetleges figyelmen kívül hagyásuk következményeire! Tudatosan végiggondolva kézenfekvő: a betegségmegelőzés – ha sokszor nem is egyszerűbb –, de hosszútávon a gyógyszerszedésnél gyakran hatékonyabb és gazdaságosabb módja az egészségmegőrzésnek! Lássuk, mit tehetünk magunkért a fitt életmódon túl – egészségesen, és ha már kevésbé vagyunk azok –, illetve mit kockáztatunk, ha nem figyelünk magunkra!? 

A preventív gondolkodásmód fontossága

A prevenció megelőzést jelent. Lényege egy olyan gondolkodásmód kialakítása, mely a mindennapok szintjén fordít figyelmet az egészséges életmódra – tehát a helyes táplálkozás és testmozgás mellett az egészségmegőrzés egyéb elemeire is. Ez gyakorlatilag “állapotmegőrzést” jelent annak érdekében, hogy a betegségek, illetve azok szövődményei elkerülhetőek legyenek, kockázatukat csökkentsük.

A preventív gondolkodású emberek tisztában vannak az egészség értékével, és azt is tudják, hogy az - bár természetes, de - mégsem magától értetődő állapot. Az egészség(megőrzés) egy aktív állapot, melyért tenni kell – nap, mint nap –, a cukorbetegség, illetve szövődményeinek megelőzése érdekében pedig kiemelt fontosságú a preventív gondolkodás és az együttműködő, proaktív hozzáállás. Az természetesen hozzá tartozik, hogy bárminek a túlzásba vitele lehet kóros, még a prevenció is.

EGYENSÚLYRA TÖREKVÉS

A hagyományos kínai orvoslás szerint az emberi test és szellem mechanikus szerkezet, melynek működését a biokémiai és lelki folyamatok egyensúlya garantálja az energiák áramlásán keresztül. Azt tartják, hogy amennyiben a harmonikus működésben zavar keletkezik és az egyensúly felborul, akkor betegség jelentkezik testi és lelki szinten egyaránt, ezért az egészséget úgy lehet megőrizni, hogy mindazt, amire a testnek és szellemnek szüksége van, azt a megfelelő mennyiségben biztosítjuk számára. A nyugati orvoslás egyre inkább egyetért azzal, hogy a fizikai és lelki igényeink nem szétválaszthatóak, a kettő együttes harmonizálása vezethet csak tartós eredményre és biztosíthatja a hosszú élet lehetőségét.

Számos érzelmi folyamat biokémiai alapokon nyugszik: érzelmek befolyásolhatóak, kiválthatóak, megszüntethetőek például gyógynövényekkel, vagy gyógyszerekkel, és a biokémiai folyamatok is befolyásolhatóak, kiválthatóak és megszüntethetőek lelki gyakorlatokkal, például meditációval. A kínai orvoslásban minden szervhez adott érzelmet társítanak, és úgy gondolják, hogy a lélek és a szervek egészsége akkor áll fenn, ha egyetlen érzelem (például harag, düh, irigység, rosszindulat, félelem, stb.), vagy élvezet, érzékszervi inger sem túl tartós vagy erős, mert az károsítja az adott szerv egészséges működését.

Ma már világszerte úgy vélik, hogy az egészség megőrzése érdekében törekedni kell a nyugodt érzelmi életre és a megfelelő mennyiségű, arányú és mértékű ellentétes mechanizmusok gyakorlására, így a mozgás-pihenés, feszülés-ernyedés; állás-ülés, stb. egyensúlyának fenntartására. A lényeg a szervezetnek és az elmének a változatosságra, sokszínűségre való folyamatos emlékeztetése, hogy ezáltal állandó működésre, cselekvésre, életre legyen késztetve. Tehát: ügyelni kell, hogy semmiből ne legyen túl kevés, vagy túl sok, mert az a szervezetet igénybe veszi, a „használat” valahonnan energiát von el, végeredményben pedig gyengébb működéshez vezet.

EGYEDI ARÁNYOK, EGYÉNI RUGALMASSÁG

Minden szervezet egyedi, ezért a mértéket és arányokat egyénileg kell beállítani. Mivel minden élőlény szoros kapcsolatban áll a környezetével, ezért az időjárás-változás, lakhely-változtatás, vagy utazás során alkalmazkodnunk kell az új viszonyokhoz. Ez akkor valósítható meg, ha nem kötnek bennünket túlzottan bizonyos szokások, elég rugalmasak vagyunk az életmódbeli változtatáshoz, érzékenyek a külső-belső változásokra, észrevesszük és tudatosítjuk, hogy a szervezetünkben milyen új igények jelentkeznek, s melyek nem szorulnak további táplálásra. A szervezetünk általában jelez minden belső folyamatról, kis odafigyeléssel pedig ezek a jelek értelmezhetőek…

MIT TEGYÜNK, HA TÁMADNAK A TÜNETEK?

Amennyiben a szervezetünk egyensúlya felbomlott, és tünetek jelentkeznek, akkor ne halogassuk az orvos felkeresését, nem javasolt egyedül öngyógyítással kísérletezni, mert akár állapotunk súlyosbodását is reszkírozhatjuk. Mindez nem azt jelenti, hogy nem kell aktívan részt vennünk saját gyógyulásunk előmozdításában, sőt! Az orvos tanácsai, és saját fizikai érzetünk alapján kell gyógyuláshoz, vagy állapotmegőrzéshez szükséges életvitellel támogatnunk a regenerálódás folyamatait.